Keszthelyen kezdtünk, hogy alliterálhasson a felütés. Célként a Tátika-várat jelöltük meg, ami térképen sima liba. Fogalmunk sem volt a rezi emelkedőről. Terebélyes és nehéz motyó, otromba gravitáció, perzselő nap - a kihívás kombója. A nyafogáson túl persze csupa élmény a sok kilométer: Cserszegtomaj, Rezi, Zalaszántó... A Tátika-vár magasan van, úgy éreztem, magasabban, mint a Parnasszus. A hegy, amin a vár ül, nem barátja a kerékpárosnak, de a panoráma mindenért kárpótol.
A megtett táv: 62 km.
A kerékpárokért és a felszerelésért nagy köszönet a Cross-nak és a veszprémi Kuszi Kerékpárnak.
Útra készen
Cserszegtomaji házikó. És az nem is látszik, még hány további cserepet kell öntözni.
Kérek javaslatot a kép címére
Zalaszántó, Kotsy-malom. Kotsy, bringával.
Rengeteg a zalaszántói sztúpa felé. Zsófia vélhetően hangyát számol.
Közel volt a nap úti célja. Legalábbis úgy tűnt, bár a szám nem távot, hanem magasságot jelent. Szerintünk.
Rom és orom mesés panorámával